Friss hírek

Megosztás

NET-PENNA online vers- és meseíró verseny

Ajánló a beérkezett alkotások közül:

István Zoárd Benett: A szeretet hatalma

Egyszer régen nagyon régen, a Meseerdő rejtekében éltek a tündérek és a manók. Napjaik vidáman teltek a csodálatos erdőben, ahol a hegyoldalból zubogó vízesés minden reggel kellemes dallammal ébresztette őket. Az erdei tisztáson gyönyörű virágok nyíltak, melyet a színes pillangók beporoztak.

A tündérek között volt egy különleges lány. Ez a tündér nem csak a páratlan szépségével tűnt ki, hanem egyedi képességével is. Homlokán csillaggal született. Ha esthajnalkor kiment, akkor a homlokán lévő jel olyan fényesen ragyogott, mind az égen az Esthajnalcsillag. Így nem csoda, hogy a Vénusz nevet kapta. Tündöklő ragyogással a homlokán szeretet tudott küldeni a Meseerdő és a Föld minden lakójára. Kis közösségükben nem volt irigye, hiszen a szeretetre mindenkinek nagy szüksége van. Igen ám, de a Bánya hegy belsejében élő vasorrú banyának nem tetszett. Elhatározta, hogy megszünteti a szeretetet és elrabolja Vénuszt. Sajnos elgondolását tett követte, hatalmas üstjében olyan keveréket készített, mely álomba ringatja Meseerdő összes lakóját. Sípjába fújt és a környék összes hollója megjelent.

– Ide figyeljetek, ennek az álompornak el kell altatni Meseerdő összes lakóját! Mindnyájan akasszatok a nyakatokba egy- egy zacskót és szórjátok el! Én a többit viszem és akkora szél fuvallatot varázsolok, hogy mindent beszórjon. Feltűnni nem akart, így nem seprűn ment, hanem átbuckázott a fején és egy hatalmas hollóvá változott.
– Rögvest gyertek utánam!

Bár már kezdett esteledni, de mikor a Meseerdőhöz ért a töménytelen holló, éjszakává változtatta a helyet. A tündérek, manók mind megijedtek és jajveszékeltek. -Mi történt? – Ilyet még nem láttam! Segítség! A nagy csődületre Vénusz is előjött. Bár ne tette volna! A banya csak erre várt, egyet buckázott és máris a seprűjén ült. Az álompor gyorsan hatott, így a tehetetlen tündérlányt felkapta és elrepült vele a Bánya hegyhez. A hegy belseje volt az otthona, azon belül is volt egy rácsos szoba, oda zárta be Vénuszt.
Közben a tündérek és manók is ébredezni kezdtek, elmúlt a por hatása. Még csak akkor volt nagy riadalom, mikor észrevették Vénusz eltűnését.
– Ki látta? Hol lehet? Minden zeget-zugot végignéztek, de sehol nem találták. Sírtak, egymást hibáztatták. Még olyan is volt, aki összeveszett a másikkal, pedig eddig soha nem történt ilyen. Vénusz eltűnése legjobban Hansel tündérfiúnak fájt, hiszen már régóta Vénusz jelentette számára a mindent, csak nagyon nem volt önbizalma, így ezt a különleges érzést mindenki előtt titkolta. Nem is csoda, hiszen gyerekkorában elég ügyetlenke volt, sok mindent elrontott. – Hányszor halotta, hogy semmi hasznodat nem látjuk! Rá is ragasztották a kótyonfitty csúf nevet. Hansel felcseperedett, daliás tündérfiú vált belőle,de önbizalma továbbra sem volt, mert mindig a fülébe csengett „kótyonfitty”.
Bánatába bement az erdő sűrűjébe és keservesen sírdogált. Az öreg bölcs manó Merlin utána ment. – Drága fiam, mindenki szomorú, de te különösen. Lelkedet mardossa a fajdalom, a tehetetlenség dühe. Pedig te lehetsz Vénusz egyetlen megmentője! Hansel csak nézett kikerekedett szemekkel- én mint megmentő?
-Te bizony, hisz azt senki sem tudja, hogy a vasorrú banya fogságából egyetlen eszközzel lehet kimenteni Vénuszt a feltétel nélküli szeretettel, már pedig te úgy szereted őt. Kedves Merlin manó apó, ezt honnan tudod, hiszen érzéseim még magam előtt is titkolom.
– Éppen azért mert már apó vagyok, elég bölcs, hogy tisztán lássak. Egyetlen időpont van, mikor megmentheted, mikor az esthajnal közeleg. De most menjünk, mert az időből kifutunk, a nap lassan lemenőben vörösen izzik az égen. Egy percig sem tétlenkedtek, gyorsan a többiekhez mentek. Hansel beállt középre és mindenki segítségét kérte.

– Drága barátaim, tündérek és manók, egy megoldás lehetséges, ha a szeretet nem hagyjuk elveszni, akkor Vénuszt is ki tudjuk menteni!

A bölcs Merlin is megszólalt. – Gyorsan kell cselekedni, ha eljön az alkonyat a mi kedves tündérlánykánkat, csak akkor tudjuk kiszabadítani! – Hogyan? Mit csináljunk? Hangzott minden felől a sok kérdés. -A fránya banya egy dolgot nem bír elviselni az a szeretet. Mindnyájan egyszerre megyünk a Bánya hegyhez és szeretetünket árasszuk egymás és minden irányba. Ez esthajnalkor a legerősebb a vasorrú banya ettől lefagy. Hansel pedig bemegy és kihozza Vénuszt. Ezen nagyon meglepődtek, hogy éppen egy „kótyonfitty”, de úgy voltak vele, hogy bölcs Merlin mindig tudja, mit miért mond. Mivel idejük nem sok maradt így tündér varázslatot használtak. Egy hatalmas gömböt varázsoltak, melybe mindnyájan beszálltak, tündérpálca röpítette. Mire a nap izzó gömbje a hegy mögé bukott Meseerdő lakói a Bányahegy bejáratánál landoltak. – Eljött a mi időnk, hisz eljött az esthajnal ideje Hansel a banya otthonának ajtaját áttörte. A vasorrú banya, nem értette mi baja, hisz egyre gyengébb az ereje, Vénusz nem lehet, hisz bezárta, szeretet nem tud árasztani a világra. Mire észbe kapott, már túl késő lett, hisz amit a legjobban gyűlölt, az győzte le.

Ám Hansel és a többiek már tudták, hogy a szeretet mekkora erő. Még a banya fekete macskája is megszelídült és hozta a zárka kulcsát. Hansel gyorsan kinyitotta és a legyengült Vénuszt ölbe kihozta. A naplemente beköszöntével egy hihetetlenül fényes pont követte a leköszönő napot. Felragyogott az Esthajnalcsillag. Vénusz a sok-sok szeretettől hamar erőre kapott, homlokán a csillag csak úgy ragyogott. A vasorrú banya belátta a szeret hatalma legyőzhetetlen! Úgy döntött ő is szeretni fog ezután, sokkal jobb, mint magányosan éljen. Ha nem hiszed, akkor, éjszakánként nézz fel az égre! Vénusz ott ragyog Esthajnalcsillagként, sugározza a szeretetet a földre. Ha éppen nem látod, akkor az a feketeség előtte a banya, de csak azért, hogy őt se feledjük el soha!

Olvasd el a többi beküldött alkotást is!

Boldog
Boldog
67 %
Szomorú
Szomorú
0 %
Izgatott
Izgatott
17 %
Álmos
Álmos
0 %
Mérges
Mérges
0 %
Meglepett
Meglepett
17 %