Anyanyelv nemzetközi napja február 21.
Anyanyelv nemzetközi napja február 21.
Az UNESCO 1999-es határozata nyomán minden év február 21-én ünnepeljük az anyanyelv nemzetközi napját. A világnap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a nyelvi és kulturális sokszínűség értékére, valamint a többnyelvűség fontosságára. Az UNESCO hivatalos oldala szerint a kezdeményezést 1999-ben fogadták el, és világszerte 2000 óta tartják meg. (Lásd meg: UNESCO oldalát)
A nyelvek sokfélesége nem pusztán kulturális dísz: az emberi tudás, emlékezet, közösségi tapasztalat és identitás egyik legfontosabb hordozója. Az UNESCO jelenlegi adatai szerint a világban 8 324 beszélt vagy jelnyelvi nyelvet tartanak számon, ezek közül körülbelül 7 000 van ma is használatban. Ugyanakkor a nyelvi sokszínűség komoly veszélyben van: a szervezet több helyen is arra figyelmeztet, hogy átlagosan kéthetente eltűnik egy nyelv.
Éppen ezért február 21. nemcsak ünnep, hanem emlékeztető is: az anyanyelv megőrzése, ápolása és továbbadása közös kulturális felelősség. Az UNESCO a többnyelvű oktatást is kiemelten fontosnak tartja, mert a saját nyelven való tanulás erősíti a tanulási eredményességet, az önazonosságot és a közösségi folytonosságot.
Gondolatok a magyar nyelvről
| „Ismergetjük, tanuljuk egész életünkben anyanyelvünket is, ezt a sokszínű, sokarcú csodát. S minél jobban megismerjük, annál szebbnek, gazdagabbnak, csillogóbbnak látjuk.” Lőrincze Lajos | „Minél többet gondolkodom nyelvünk bölcseletén, annál inkább felismerem végtelen felsőbbségét sok más nyelvvel szemben.” Széchenyi István” |
| „Nem elég magyar anyanyelvűnek születnünk, tanulnunk kell magyarul a sírig.” Nagy László | „Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható.” Kosztolányi Dezső |
| „A magyar nyelv: létem, jövőm és reményem.” Juhász Ferenc | „Semmink sincs – csak múltunk van, és múltunkban gyönyörűen zengő nyelvünk.” Krúdy Gyula |
| „Kazinczy Ferenc épp` olyan szükségszerűen jelentkezik a magyar irodalomban, mint Petőfi. Amit Kazinczy a magyar nyelvben elkezdett, azt Petőfi fejezi be. Kazinczy megújította a formát, Petőfi forradalmat csinált a tartalmat illetően. A forma megújításáért szervezkedni, kritizálni, az egyre eredetibb alkotásokkal előrukkoló művészeket összefogni és vezetni kell a nyelv idálja felé. Ez szellemi diktátor szerep. Ez Kazinczy. A tartalom megújításáért meg kell ismerni a nép lelkét, a nyelv géniuszát. Ez szellemi forradalmár szerep. Ez Petőfi. És tegyük hozzá: aki forradalmat csinál a tartalmat illetően, az mindig újít a formán is.” Fazekas István | Magyar vagyok, magyar (részlet) „Magyar vagyok, magyar; magyarnak születtem, |
