MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
Tételcímek az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgára (2020)
IRODALOM
MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL I. Kötelező szerzők
- Petőfi Sándor költészetfelfogásának alakulása A természet vadvirágától Az apostolig (1844-1848)
- Az elégikus hangütés változatai az 1850-es évek Arany-lírájában
- Jellegzetes témák, motívumok, poétikai megoldások Ady világháborús költészetében
- Filozófiai kérdések, műfaji, nyelvi sokszínűség Babits Mihály Levelek Irisz koszorújából című kötetében
- Az elbeszélői látásmód és hangnem Kosztolányi Dezső Pacsirta című regényében
- Az egyéni és a közösségi számvetés szemléleti és poétikai sajátosságai József Attila kései költeményeiben (1935-37)
MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL II. Választható szerzők
- A szerelmi érzés sokszínűsége és a műfajváltozatok Balassi Bálint megkomponált versgyűjteményében
- Csokonai Vitéz Mihály dalköltészetének stílusszintézise a rokokótól a népiességig
- Ciklusszerkezet, tematika, narrációs és kompozíciós megoldások Mikszáth Kálmán A jó palócok című novelláskötetében
- A lélektani ábrázolás Krúdy Gyula A hírlapíró és a halál és az Utolsó szivar az Arabs Szürkénél című ikernovelláiban
- Tudattörténet és társadalomrajz Németh László Iszony című regényében
- Szabó Lőrinc Tücsökzene című versciklusának szerkezeti, tematikus vonásai az életrajzi emlékezés és a meditáció tükrében
MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL III. Kortárs szerzők
- Egyéni és történeti emlékezet Borbély Szilárd Nincstelenek című regényében
MŰVEK A VILÁGIRODALOMBÓL
- A Biblia néhány jellegzetes műfajának bemutatása
- A történetmondás és az értelmezés szintjei Mihail Bulgakov A Mester és Margarita című regényében
- A francia premodernek − Baudelaire, Verlaine, Rimbaud − költészetének poétikai sajátosságai
(szabadon választott művek alapján)
SZÍNHÁZ ÉS DRÁMA
- Szerkesztésmód és létértelmezés – a drámai költemény műfajának meghatározó szerepe Madách Imre Az ember tragédiája című művében
- Az ibseni dramaturgia jellemzői, az analitikus szerkesztésmód érvényesülése Ibsen Nóra (Babaszoba) című drámájában
AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI
- Irodalmi ellenutópia és filmes adaptációja – Ray Bradbury: Fahrenheit 451 és François Truffaut: 451 Fahrenheit (1966)
INTERKULTURÁLIS JELENSÉGEK ÉS A HATÁRON TÚLI IRODALOM
- Táj és ember harmóniája, hűség és megmaradás Kós Károly Varju nemzetség című krónikás regényében
MAGYAR NYELV
KOMMUNIKÁCIÓ
- A kommunikáció célját és funkcióját kifejező nyelvi eszközök
- A vizuális és nyelvi jel, a vizuális és nyelvi kommunikáció
- A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség
A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE
- A Halotti beszéd és könyörgés felépítése, alaktani, jelentéstani sajátosságai
- A nyelvújítási mozgalom történetéből: az ortológus-neológus vita
- A szavak jelentésváltozásának típusai különböző nyelvtörténeti korok szövegeiben
EMBER ÉS NYELVHASZNÁLAT
- Csoportnyelvek, szaknyelvek, rétegnyelvek, hobbinyelvek
- A magyar nyelv területi tagolódása: a palóc és a csángó nyelvjárás jellemzői
A NYELVI SZINTEK
- A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai
- A mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai
- A szóelemek (morfémák) szerepe a szóalak felépítésében
A SZÖVEG
- Mindennapi és ismeretterjesztő szövegek nyelvi jellemzői
- Az elbeszélő, a leíró és az érvelő közlésmód
- Nyelvtani tényezők a szöveg jelentésének megteremtésében (pl. szófajok, utalások, egyeztetés)
A RETORIKA ALAPJAI
- A hatásos meggyőzés eszközei a reklámokban
- A tétel, a bizonyítás, a cáfolat az érvelésben
STÍLUS ÉS JELENTÉS
- A szövegstílus hangzásbeli sajátosságai (például: zeneiség, ritmika, különféle hanghatások)
- A tudományos és a szakmai stílus
- Az alakzatok stiláris szerepe: az ismétlés változatai
- A mondatszerkezet stiláris változatai: a verbális stílus, a nominális stílus
További információk az emelt szintű érettségikről itt.