Csokonai Vitéz Mihály

Csokonai Vitéz Mihály emlékére

Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805)

Csokonai Vitéz Mihály 1805. január 28-án Debrecenben hunyt el. A magyar irodalom egyik legjelentősebb költőjeként tartjuk számon. Tanárai a jövő tudósaként emlegették, „poeta doctusnak” és „poeta natusnak” is nevezték. Hatalmas ismeretanyaggal rendelkezett a korabeli magyar és külföldi irodalom és politika terén.


Versein nemzedékek nőttek fel. Emlékére álljon itt néhány idézet:

„Az oly madár igen ritka,
Melynek kedves a kalitka.”
Csokonai Vitéz Mihály: A szabadság (részlet)
Teljes verset elolvasnám…

„Lenni? vagy nem lenni? kérdések kérdése!
Melynek nehéz, kétes, szép a megfejtése.”
Csokonai Vitéz Mihály: Halotti versek (részlet)
Teljes verset elolvasnám…

„Földiekkel játszó
Égi tünemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!”
Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez (részlet)
Teljes verset elolvasnám…

„A hatalmas szerelemnek
Megemésztő tüze bánt:”
Csokonai Vitéz Mihály: Egy tulipánthoz (részlet)
Teljes verset elolvasnám…

Csokonai Vitéz Mihály: Az álom

Boldogok azok, akik úgy alusznak,
hogy többé fel nem ébrednek. Sőt ez a
kívánságom nem is haszontalan, ha az
álmodozások ostromolják a sírhalmokat.
Préd. 3 : 19, 20, 21.

Jön az álom, s mindent pihenésre hajta,
Az éjjelnek barna palástja van rajta,
Beborítja véle a főldet s az eget,
Alóla altató mákolajt csepeget,
Melynek hűs balzsama a benne feredett
Szemhéjaknak édes nyúgovást engedett.
Lágy karjain fáradt érzékenységinket
Ringatja s egy másik világba tesz minket,
Hol sok ezer képpel elménk játszodtatja
Valóság képébe tűnő ábrázatja.
Most az öröm arany hegyeit ígéri,
Az áldás javait bő marokkal méri,
Majd a félelemmel rettenti lekünket
S a kétség szélére viszi életünket.
De akármint tűnik képzelődésünkbe,
Valódi örömöt terjeszt ő szívünkbe;
Ápolgató karral kötésink feloldja,
Ellankadt erőnkhöz új erejét toldja,
Megtört érzésinket símítja kezével,
Új életre hozván gyógyító mézével,
A terhes gondokat rabláncához fűzi,
Szívünkből a Léthe partjaira űzi.
Minthogy a világi bajoknak érzése
Éltünknek legnagyobb terhe s szenvedése,
A halálnak képét őltözvén magára,
Bennünket holtakká tészen utóljára.
Úgy vagyon, holtakká tészen, és hogy élünk,
Csak egy kis szuszogás hiteti el vélünk.



 

 

Megosztás

Similar Posts

  • Digitális Témahét 2026

    Üdvözlünk a SZIG Challenge Week programjain! A Digitális Témahét keretében 2026. március 23–27. között iskolánk 7–11. évfolyamos tanulói online kihívásokban vesznek részt. Az idei program különlegessége, hogy a feladatok és a beadások teljes egészében digitálisan, papírmentesen valósulnak meg. Ezzel nemcsak a digitális kompetenciákat fejlesztjük, hanem intézményünk fenntarthatósági céljaihoz is kapcsolódunk. A csapatok a digitális kultúra…

    Megosztás
  • Romhányi József: Kecskére káposztát

    Romhányi József: Kecskére káposztát Egy kecskére bíztak egy szép fej káposztát. Nem nyúlt hozzá, nehogy a gazdái átkozzák. Hogy küzdött magával, és mit tett legvégül, Elmondom kecskéül! – Mekk! Egyelek meg, de remek kerek! Nem! Hess, becstelen kecskeszellemek! Egyenes jellemek benneteket elkergetnek! Mekk! De szerfelett kellenek keblemnek e levelek. Egyet lenyelek! Nem! Rendesen legelek… Mekk!…

    Megosztás
  • |

    Április 11. A magyar költészet napja

    Ismerd fel, melyik József Attila versből van az idézet! Net-Ne-Felejts tesztek Április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját, ezért a héten fontos megemlékeznünk József Attiláról és a költészetről. Számtalan vers, számtalan verssor bujkál az emlékeinkben. Vajon felismeri-e mindenki, hogy melyik versből van az idézet? Próbáljuk ki! Jó szórakozást a kvízhez!   További Net-Ne-Felejts teszteket itt…

    Megosztás
  • Karl May emlékére

    Karl May emlékére Karl Friedrich May – magyarul gyakran May Károlyként emlegetik – 1842. február 25-én született Ernstthalban, a mai Hohenstein-Ernstthal városrészben. A német irodalom egyik legismertebb és legnagyobb hatású kalandregényírója, akinek művei különösen az amerikai Vadnyugat és a keleti utazásregények világát tették népszerűvé olvasók nemzedékei számára. Karl May könyvei világszerte óriási sikert arattak: a…

    Megosztás
  • Magyar kultúra napja

    Magyar kultúra napja: január 22.   A mai nap néhány percre emlékezzünk meg Kölcsey Ferencről és a Himnusz című költeményéről. Január 22-én ünnepeljük a  magyar kultúra napját annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát. Magyarországon 1989 óta ünnepeljük meg a…

    Megosztás