Olvastad már? – João Guimarães Rosa: A folyó harmadik partja
Eredeti cím: A terceira margem do rio
Első megjelenés: O Globo, 1961. április 15.
Kötetben: Primeiras estórias, 1962.
Magyar megjelenés:
A folyó harmadik partja – Latin-amerikai elbeszélők. Válogatta és az utószót írta Csuday Csaba. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1983. Olcsó Könyvtár, 875. 66–73. oldal. Fordította: Rónai Pál.
Ajánló
Mi történik, ha valaki egy napon csónakba száll, és többé nem tér vissza? João Guimarães Rosa A folyó harmadik partja című elbeszélésében egy családapa minden magyarázat nélkül elhagyja otthonát, de nem költözik el, nem indul hosszú utazásra. Egyszerűen a folyón marad.
A történetet a fia meséli el, aki egész életében próbálja megérteni apja döntését. Az elbeszélés a hiányról, a hallgatásról, a családi kötelékekről és azokról a kérdésekről szól, amelyekre talán sohasem találunk egyértelmű választ.
Reflexió
Van valami különösen nyugtalanító abban, amikor egy történet szereplője nem tesz semmi rendkívülit, mégis felforgatja maga körül a világot.
Guimarães Rosa elbeszélésében az apa nem magyarázkodik, nem vitatkozik, nem lázad nyíltan. Csónakot készíttet, beszáll, majd a folyón marad. A család számára éppen ez a megmagyarázhatatlan döntés válik elviselhetetlenné.
Olvasás közben számomra nem az volt a legfontosabb kérdés, hogy miért ment el az apa, hanem az, hogy valójában elment-e egyáltalán. Hiszen mindvégig a család közelében marad, jelenléte mégis hiánnyá alakul.
A folyó így sajátos köztes térré válik. Az apa sem az egyik, sem a másik parthoz nem tartozik. A harmadik part fizikailag nem létezik, mégis az elbeszélés legfontosabb helyszíne lesz.
Különösen érdekes, hogy a történetet nem az apa, hanem a fiú nézőpontjából ismerjük meg. Az apa hallgatása mellett a fiú beszéde szervezi a szöveget: emlékezik, találgat, magyarázatokat keres, majd egyre erősebben szembesül saját felelősségérzetével.
Az apa döntése az egész család életét meghatározza, de az események valódi következményeit a fiú sorsában látom kibontakozni. Testvérei elköltöznek, anyja is elhagyja a családi otthont, ő azonban marad. Élete lassan várakozássá változik.
A történet legmegrázóbb pillanata számomra az, amikor a fiú felajánlja, hogy átveszi apja helyét a csónakban. Az addig mozdíthatatlannak tűnő apa elindul felé, a fiú azonban megrémül és elmenekül.
A megértés lehetősége éppen akkor válik elviselhetetlenné, amikor megvalósulhatna.
A zárlatban a fiú már nem az apja visszatérését várja, hanem saját halálát képzeli el a folyón. A harmadik part így nemcsak az apa különös választásának, hanem a fiú egész életét meghatározó hiánynak is a metaforájává válik.
Egy másik harmadik part – intertextuális kitekintés
Nemrég Fühl Dániel A harmadik parton című versét olvasva találkoztam újra ezzel a különös képpel.
A két mű között több évtized és két különböző irodalmi hagyomány húzódik. Mégis izgalmas egymás mellé helyezni őket.
Rosánál a harmadik part egy megmagyarázhatatlan emberi döntés következtében válik létezővé. Az apa kilép a megszokott életviszonyokból, a fiú pedig hiába próbálja megérteni, majd követni őt.
Fühl versében a harmadik part már az érzékelés és az önazonosság kérdéséhez kapcsolódik. A vers beszélője a zárlatban önmagát ismeri fel ezen a különös helyen.
A két mű között számomra éppen ez a különbség a legérdekesebb. Rosánál a harmadik parton valaki más van, akit a beszélő nem tud elérni. Fühlnél – pontosabban Fühl Dániel versében – az ott lévő alak végül maga a lírai én.
Nem tudjuk, hogy Fühl Dániel versének megszületésében szerepet játszott-e Guimarães Rosa elbeszélése. A közös metafora azonban lehetőséget teremt arra, hogy a két szöveget egymás fényében olvassuk.
Számomra ez az intertextuális olvasás egyik legizgalmasabb lehetősége: egy újabb mű nem feltétlenül megmagyarázza a korábbit, hanem új kérdések feltevésére késztet. A harmadik partot vajon azért nehéz elérni, mert kívül esik a világunkon, vagy azért, mert önmagunkban kellene megtalálnunk?
Kapcsolódó olvasmány
A harmadik part metaforájának másféle értelmezésével találkozhatunk Fühl Dániel A harmadik parton című versében. A költeményről és az önazonosság kérdéséről az Olvastad már? – Fühl Dániel: A harmadik parton című reflexiómban írok részletesebben.






