A szöveg nem változott. Az ítélet igen.
Másként ítélünk meg egy irodalmi szöveget, ha azt hisszük, hogy AI írta? Egy friss kutatás azt vizsgálja, hogyan függ össze a feltételezett szerzőség, a szövegértés és az olvasói értékítélet.

Másként ítélünk meg egy irodalmi szöveget, ha azt hisszük, hogy AI írta? Egy friss kutatás azt vizsgálja, hogyan függ össze a feltételezett szerzőség, a szövegértés és az olvasói értékítélet.

Amikor július elején az OpenAI bemutatta a GPT–5.6 modellcsaládot, a legtöbb hír a benchmarkokról, a sebességről és a költségekről szólt. Számomra azonban a bejelentés egy egészen más kérdést vetett fel: miért mond le egy technológiai vállalat arról az elképzelésről, hogy egyetlen modell minden feladatra elegendő lehet? Ez a kérdés talán érdekesebb, mint bármelyik teljesítménymutató. A…

Lányok az informatikában világnap Áprilisban világszerte megrendezik a Girls in ICT Day (Lányok az informatikában világnapot). A 2026-os mottó így hangzik: „Mesterséges intelligencia a fejlődésért: A lányok alakítják a digitális jövőt.” A kijelentés magabiztos és előremutató. Ugyanakkor, ha egy informatika érettségire felkészítő emelt fakultációs csoportra tekintünk, egészen más képet látunk: a teremben szinte kizárólag fiúk…

A felhőbiztonság napja – Ki őrzi a szavainkat? A felhő ma már a digitális élet egyik alapvető metaforája. Dokumentumaink, levelezésünk, jegyzeteink és gyakran a gondolataink is olyan rendszerekben léteznek, amelyekhez bárhonnan hozzáférhetünk — és amelyeket sokszor észre sem veszünk. Április 3-án, a World Cloud Security Day alkalmából ezekre a rendszerekre irányul a figyelem. A hangsúly…

Március 26. Nemzetközi adatközpont nap A modern világ egyik legkevésbé látható, mégis legmeghatározóbb infrastruktúrája az adatközpont. Március végén, az International Data Center Day alkalmából ezekre a rendszerekre irányul a figyelem – azokra a fizikai helyekre, ahol a digitális világ „tárolódik”. De mit jelent ez a nyelv szempontjából? A szöveg sokáig materiális volt: papíron létezett, helyhez kötődött,…

Cserélj jelszót! – Hogyan bizonyítjuk, hogy mi vagyunk mi? Február 1-jén tartják a „Cserélj jelszót!” napot, amelynek célja az online biztonság fontosságára való figyelemfelhívás. Az utóbbi években ugyan egyre inkább elmozdulunk a többtényezős és jelszó nélküli azonosítás felé, a jelszavak még mindig meghatározó szerepet játszanak a digitális életünkben. A kérdés azonban nem csupán technikai. Mit jelent az,…

Számítógépes írástudás – Mit jelent ma jól írni? 2001 óta december 2-án tartják a számítógépes írástudás világnapját, amelynek célja a digitális szakadék csökkentése és a technológiai hozzáférés bővítése. Első pillantásra az írástudás technikai kérdésnek tűnik: eszközhasználat, programok ismerete, digitális szolgáltatások kezelése. De vajon valóban csak ennyiről van szó? Az írástudás átalakulása Az írástudás fogalma mindig többet jelentett…

Kazinczy Ferenc születésnapja – A nyelvújítás nyelvi AI előképe? 1759. október 27-én született Kazinczy Ferenc, a magyar nyelvújítás egyik központi alakja. Miért fontos ma is? Kazinczy munkássága nem csupán irodalomtörténeti jelentőségű – hanem a nyelvhasználat tudatos formálásának példája is. A 21. században, amikor a mesterséges intelligencia (AI) egyre nagyobb szerepet játszik a nyelvi folyamatokban –…

Roman Jakobson halálának évfordulójára – Poétika és algoritmus 1982. szeptember 11-én hunyt el Roman Jakobson, a 20. századi nyelvészet és irodalomelmélet egyik legnagyobb hatású alakja. Nevéhez fűződik a nyelvi funkciók rendszere, amely ma is alapmű minden nyelvészeti, kommunikációelméleti vagy poétikai tanulmány számára. De vajon mit kezdene Jakobson elméleteivel a 21. századi nyelvtechnológia? Hogyan értelmezhető a poétikai funkció…