NET-PENNA online vers- és meseíró verseny
Ajánló a beérkezett alkotások közül:
Rivnyák Hanna: Kótyonfitty Palkó
Egyszer volt, hol nem volt, volt a faluban egy lusta fiú, Palkó. A heverészésnél csak a hasát szerette jobban. Ehhez
értett igazán: teli hassal feküdni a fák alatt, miközben a tehenei legelésztek.
Egy meleg nyári napon, miután Palkó megevett két karéj kenyeret egy nagy darab szalonnával, feje alá tette a tarisznyáját, kalapját a szemére húzta, és szájában egy fűszálat forgatva hallgatta a kolompok csengését. Észre sem vette, hogy mikor esett ki a fűszál a fogai közül, úgy elnyomta az álom. De úgy, hogy fel sem kelt addig, amíg a nap már a templomtorony csúcsánál járt.
Felült Palkó, körbenézett, és akkora lett a riadalma, hogy a szíve majd megállt bele. Nézett jobbra, nézett balra, de tehénnek nyomát sem látta. Na, Palkó felkapta a tarisznyáját, és úgy nekiiramodott, hogy még a kalapját is elhagyta.
Kereste egész délután a jószágokat, bejárta a legelőt széltében- hosszában, megkerülte a falut kétszer, de mindhiába, nem akadt a nyomukra. Törte Palkó a fejét, hogy mit mondhatna majd otthon, de akárhogy is törte, csak az lett a vége, hogy jól belefájdult.
A sok szaladgálástól úgy megéhezett, hogy gyomra hangosan jelezte, mégiscsak haza kellene mennie.
Belépve a konyhába, nem szólt egy szót sem, csak odasomfordált az asztalhoz, ahol már várta a vacsorája. Összeszaladt a nyál a szájában, amikor meglátta a zsíros kenyeret és a nagy bögre, habzó tejet. Tejet!
De hogy lehet tej az asztalon tehén nélkül? Épp ezen gondolkozott, mikor anyukája megszólalt :
– Te Palkó, én még ilyen kótyonfitty gyereket, mint te, nem láttam! –mondta, és akkorát csapott a nyakára, hogy Palkó majd leesett a székről.
Mai napig azon töri a fejét, hogy vajon mit jelenthet az, hogy kótyonfitty. Talán ott lehetnek a tehenei?
Iskola: Szerencsi Rákóczi Zsigmond Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Osztály: 5.
Felkészítő tanár: Harkályné Kovács Katalin
Olvasd el itt a többi beküldött alkotást is!
