Szövegértés Sz0123. feladatlap 3-4. osztály
Net-Ne-Felejts Korrepetáló tesztek
Dolgozatra készülsz? Gyakorolnál? Hiányoztál és pótolni kellene?
Gyakorolj online! Készülj gyorsan és alaposan!
Szövegértés témakör
Janikovszky Éva: Ha én felnőtt volnék (részlet)
„Minden gyerek tudja, még a legkisebb is, hogy rossznak lenni sokkal mulatságosabb, mint jónak lenni. Folyton jónak lenni iszonyúan unalmas és amellett fárasztó is. Ha sokáig ülsz mozdulatlanul egy széken, elzsibbad a lábad. Ha késsel, villával igyekszel enni, kirepül a hús a tányérodból. Ha egészen tisztára mosod a kezed, a többiek már rég asztalhoz ültek, mire elkészülsz. A felnőttek folyton csak azt mondják:
– Legyél jó!
Meg azt, hogy: – Ne legyél rossz!
Meg azt, hogy: – Fogadj szót!
Meg azt, hogy: – Viselkedj rendesen!
Könnyű azt mondani. Mert hiába mondják azt a felnőttek, hogy addig örülj, amíg gyerek vagy, minden gyerek tudja, még a legkisebb is, hogy felnőttnek lenni sokkal jobb. A felnőtt azt a ruhát veszi fel, amelyik eszébe jut. Ha tűzoltó szirénát hall, nyugodtan kihajolhat az ablakon. Akármennyire kimelegedett, mindig ihat vizet. Olyan halkan köszönhet, ahogy csak akar. És nem kell akkor lefeküdnie, amikor a legérdekesebb a tévé. De ez még nem minden! A felnőtt azt csinál, amit akar, a gyereknek pedig azt kell csinálnia, amit a felnőtt akar. A felnőtt folyton rászól a gyerekekre:
– Vedd fel a pulóvered!
– Mosd meg a kezed!
– Ne rágd a körmöd!
– A lábad elé nézz!
– Rakd el a játékaidat!
És ha a gyerek nem fogad szót, akkor az következik, hogy:
– Hányszor mondjam, hogy mosd meg a kezed, így nem lehet asztalhoz ülni!
– Hányszor mondjam, hogy vedd fel a pulóvered, meg akarsz fázni ?
– Hányszor mondjam, hogy a lábad elé nézz, mert orra fogsz esni!
– Hányszor mondjam, hogy ne rágd a körmöd, még nézni is rossz!
– Hányszor mondjam, hogy rakd el a játékaidat, mindig én rakodjak utánad ?
És ha a gyerek még mindig nem fogad szót, akkor következik hogy:
– MONDD, ÉDES FIACSKÁM, HÁNYSZOR MONDJAM MÉG, HOGY:
– Vedd fel a pulóvered!
– Mosd meg a kezed!
– Ne rágd a körmöd!
– A lábad elé nézz!
– Rakd el a játékaidat!
HÁNYSZOR MONDJAM? HÁNYSZOR MONDJAM? HÁNYSZOR MONDJAM?
És a felnőttek ezt olyan sokszor tudják mondani, hogy a végén a gyerek mégiscsak szót fogad, és megmossa a kezét, és felveszi a pulóverét, és a lába elé néz, és nem rágja körmét, és elrakja a játékait, és akkor a felnőtt végre boldog.
Van olyan felnőtt, aki úgy boldog, hogy mosolyog, és azt mondja:
– Látod, fiacskám, tudsz te jó is lenni!
De van olyan felnőtt is, amelyik akkor is csak a fejét csóválja, amikor végre boldog, és azt mondja:
– Mondd, fiacskám, nem tudtál volna mindjárt szót fogadni?
Nem tudom, miért van az, hogy a felnőtt csak akkor igazán boldog, ha a gyerek jól viseli magát. Mi öröm van abban?”
Szöveg forrása: Ha én felnőtt volnék; szöveg Janikovszky Éva, rajz Réber László; Móra, Bp., 1965
